A Bánságban születtek

Az országok, régiók, városok általában büszkélkednek a nevessé vált szülötteikkel. A Bánságban születtek sorozatban azokról van szó, akik a mai Románia nyugati csücskében jöttek a világra. Ott látta meg a napvilágot - kereken 135 évvel ezelőtt - Bartók Béla,  a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője is, akinek művészete az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőséggel bírt. Nagyszentmiklóson (románul: Sânnicolau Mare), Temesvártól 60 kilométerre, a mai román-magyar határ közelében született Bartók Béla 1881. március 25-én, amikor a bánsági város még Magyarország része volt. 

Bartók Béla érettségi tablóképe és aláírása, dátum: 1899. szeptember 8(Fotó: Wikimedia Commons)

Egy emléktábla jelzi a városban, hogy melyik házban látta meg a napvilágot a neves zeneszerző. A központ közelében a temesvári Jecza Péter szobrászművész által készített mellszobor állít emléket neki, és azóta - hála az emlékét ápoló nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság kezdeményezésének - Bartók Bélának egy másik szobrot is állítottak a szülővárosban. Ezt 2015 őszén, a halála 70. évfordulója alkalmából avatták fel  az egykori Nákó-kastély előtt, a belvárosban. 

A megkoszorúzott Bartók-szobor 2016. április 2-án(Fotó: Temesvári Rádió)

Az elmúlt hétvégén születésének 135. évfordulóját ünnepelték meg Nagyszentmiklóson: többek között megkoszorúzták mindkét szobrot, majd koncertekre került sor. A Pro Bartók Társaság minden évfordulón hangversenyt szervez a temesvári és a szegedi zeneművészeti fakultások tanárainak és diákjainak részvételével, valamint egyéb meghívottakkal. De egy kisebb múzeumot is létrehozott a tiszteletére Nagyszentmiklóson. Temesváron a helyi magyar líceum viseli a nevét és egy mellszobra is van a város központjának közelében lévő egyik parkban, a Személyiségek Sétányán; utcát pedig Nagyszentmiklóson, Temesváron és a Temesvár tőszomszédságában lévő Ruzsicskatelepen is elneveztek róla (ez utóbbi egyébként egy egyetlen utcából álló kis falu). 

Bartók mellszobránál 2016. április 2-án(Fotó: Temesvári Rádió)

Bartók Béla csak gyermekkora első pár évét töltötte Nagyszentmiklóson, de később többször megfordult a szülővárosában: első nyilvános hangversenyét éppen itt, a Fekete Sas szállodában tartotta, sőt Temesváron is koncertezett. Zeneszerető családban nevelkedett: apja, id. Bartók Béla a város egyik iskolájának igazgatója volt és zongorán, valamint csellón játszott, sőt, zenekart is vezetett és komponálással is foglalkozott. A német származású - de gyermekeit magyar szellemben nevelő - anyja tanítónő volt és kiválóan zongorázott; felismervén azt, hogy az alig öt éves fia nemcsak érdeklődik a zongora iránt, hanem tehetsége is van hozzá, elkezdett foglalkozni vele. Bartók Béla nyolc évesen vesztette el édesapját, ezek után az édesanya egyedül nevelte őt és lánytestvérét. 1899-ben, sok-sok - többek között anyagi gondok okozta - költözés után Pozsonyba, majd Budapestre került, mert sikeresen felvételizett a Zeneakadémiára. Zongorát és zeneszerzést is tanult egyszerre, majd később tanár is lett ebben az intézményben.

1909-ben nősült meg Budapesten, első felesége Ziegler Márta volt, tőle született meg ifj. Bartók Béla. Rákoshegyen is élt néhány évig, ottani lakóháza ma a Rákoshegyi Bartók Zeneháznak ad otthont. Második felesége Pásztory Edith (Ditta) volt, akitől szintén egy fia született, Bartók Péter. Velük 1932-1940. között abban a budapesti, Csalán úti házban lakott albérletben, amelyben ma a Bartók Béla Emlékház működik. Amikor Bartók Béla a családjával együtt elhagyta ezt a házat, egyben Magyarországnak is búcsút intett. A kivándorlás gondolata már 1938. óta érlelődött benne. Édesanyja 1939. évi halála után egy 1940-es amerikai hangversenykörúton úgy határozott, hosszabb időre az Egyesült Államokba utazik. Bár a tervek szerint vissza szeretett volna még térni, erre már nem került sor: 1942-ben leukémiát diagnosztizáltak nála és 1945-ben New Yorkban elhunyt. Földi maradványai révén végül tulajdonképpen mégis visszatért Magyarországra: ezeket 1988-ban hozták haza, így Bartók Béla és a családjának síremléke ma Budapesten található a farkasréti temetőben.

A Bartók család síremléke Budapesten(Fotó: Wikimedia Commons/Dr. Varga József)

Bartók Béla a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője volt, egyben zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára volt. Emlékét számos helyen őrzik: szobrai, emléktáblái többek között a magyarországi Szegeden, Makón, Miskolcon, Pécsett, Siófokon, a romániai Nagyszentmiklóson, Temesváron, Marosvásárhelyen, de külföldön is, például Londonban, Brüsszelben, New Yorkban vannak. Érdekesség, hogy a Merkúr bolygó egyik krátere is Bartók nevét viseli, sőt, egy kisbolygó is: a  4132 Bartók.

Bartók cseh népzenegyűjtés közben, 1908-ban(Fotó: Wikimedia Commons)

A sorozat további részei:

A Bánságban születtek - Összes

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!