Szörényordas Románia nyugati részén, Krassó-Szörény megyében fekszik, Resicabánya várostól 40 kilométerre. Egy kis falu csupán, de ma már egy igen fontos települése az országnak. 19 éve szerveznek meg ott minden júliusban egy olyan nemzetközi jazzfesztivált, amely komoly népszerűségre tett szert azoknak a neves személyiségeknek köszönhetően, akik az évek során annak színpadára léptek. Érdekesség, hogy a fesztivál létrejötte előtt a vendéglátó falu kihalófélben volt. Az esemény azonban teljesen megváltoztatta a dolgok menetét Szörényordason.
Szörényordas látképe(Fotó: Laslavic Tímea)
(Fotó: Laslavic Tímea)
A helység a térség egyik jelentős vonzereje lett mára, sőt néhány éve a nemzetközi jazz egyik fontos részévé vált. A Szörényordasi Nemzetközi Jazzfesztiválon (eredeti elnevezése a helység román neve alapján: Gărâna Jazz Fest) az évek során olyan neves előadók, világviszonylatban is a legelismertebbek közé tartozó művészek léptek fel, mint Mike Stern, Jan Garbarek, Bela Fleck, Dan Berglund, Avishai Cohen, Hiromi, The Crimson ProjeKCt vagy Joey de Francesco. Charles Lloyd például, aki többször is járt már ott, azt mondta: ez a fesztivál egyedülálló élmény számára az európai fellépések terén. Magyarországot az évek során a Djabe képviselte, Gyárfás István pedig már hatszor (!) is járt Szörényordason.
(Fotó: Laslavic Tímea)
(Fotó: Laslavic Tímea)
A negyedik „kiadás” óta a fesztivált a Temesvári Jazz Banat Kulturális Alapítvány szervezi. Érdekesség, hogy az első néhány évben inkább csak egy szűk körű találkozó volt: egy helyi vendégfogadó, a La Răscruce udvarában szervezték meg. Az évek során azonban hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ma már nemcsak az országból, hanem szerte Európából érkeznek ide olyanok, akik a jazz nagy legendáit szeretnék végre élőben látni: a fesztivál rengeteg turistát vonz.
Innen indult minden(Fotó: Laslavic Tímea)
(Fotó: Laslavic Tímea)
Egy járókelő(Fotó: Laslavic Tímea)
Egy másik érdekesség, hogy a szörényordasi jazzfesztiválról azt tartják: aki ide eljön, az valóban elkötelezettje a zenének. Hiszen a színpad a falu közelében, egy tisztáson áll: éjszaka igen hideg van. A 19 év alatt eddig még csak egyszer (!) fordult elő az, hogy nem esett az eső. De semmi nem tudta elzavarni a nézőket a színpad elől. Sokszor zuhogó esőben nézték végig a koncerteket.
(Fotó: Laslavic Tímea)
(Fotó: Laslavic Tímea)
Elég nagy kihívás feljutni is oda: a legközelebbi vonatállomás 40 km-re fekszik, buszjárat nincs. A szállás is gond: bár a faluban több panzió is működik, képtelenség annyi embert elszállásolni, ahány ideérkezik a fesztivál idejére. A nézők többsége sátorban lakik, és a makacs esőzések miatt többször is előfordult, hogy a felduzzadt patak teljesen elvitte a sátrakat. A közönség azonban minden évben megtalálta a megoldást, mert a fesztiválnak emiatt is egy sajátos varázsa van.
(Fotó: Laslavic Tímea)
Régebben egy német ajkú népcsoport élt ott: a pémek utolsó leszármazottai. Az őslakosok mintegy 200 éve érkeztek oda az egykori Bohémia vidékéről, a mai cseh-német határon húzódó Cseh-erdőből. A település eredetileg a szomszédos hegy alapján kapta a Wolfsberg, vagyis farkas-hegy nevet. A romániai rendszerváltást követően a legtöbben kivándoroltak innen. A 2002-es népszámlálás szerint már negyvenen sem éltek a faluban – régebben 1200-an voltak. Abban a pillanatban a falut tulajdonképpen már a teljes kihalás fenyegette.
(Fotó: Laslavic Tímea)
(Fotó: Laslavic Tímea)
(Fotó: Laslavic Tímea)
A fesztiválnak köszönhetően azonban sok-sok tehetős városi érkezett a faluba, megszerették a helyet és a régi házakat felvásárolták: joggal mondható tehát, hogy a fesztivál mentette meg a falut és tette turisztikai vonzerővé. Az épületeket szerencsére szigorú előírások szerint újították fel, megőrizve ezáltal a sajátos varázsát a településnek. Most tehát inkább egy hétvégi házakból álló település.
(Fotó: Laslavic Tímea)
A szervezők szerint egy-egy fesztiválon több mint 10 000 ember is megfordul a színpad előtt. A fesztivál pár éve már nem három, hanem négy estét tart: csütörtöktől vasárnapig. A koncertek általában 19-20 órától kezdődnek és éjszakába nyúlóak, mégsem tágít a közönség: megnézi és meghallgatja azt a három-négy előadót, aki egy-egy este fellép.
(Fotó: Laslavic Tímea)
(Fotó: Laslavic Tímea)
2010 óta én minden évben ott vagyok (idén is megyek) és sosem ért még csalódás. Semmilyen téren: a zene kiemelkedő volt, a hangulat különleges, az emberek szuperek, a táj gyönyörű, a levegő jó, az étel finom. Mindig fáradtan, de feltöltődve érkezünk onnan vissza, és még egy jó pár hónapig tudunk táplálkozni az ottani élményekből. És várjuk a következő „kiadást”.
(Fotó: Laslavic Tímea)
(Fotó: Laslavic Tímea)
Bográcsban fő az étel(Fotó: Laslavic Tímea)
(Fotó: Laslavic Tímea)
Van itt minden, mi szem-szájnak ingere(Fotó: Laslavic Tímea)
(Fotó: Laslavic Tímea)
Idén a fesztivál július 9-12. között zajlik, részletek itt.
Laslavic Tímea
