Romániai, azon belül szórványban élő magyarként számomra szinte teljesen természetes jelenség, hogy ebben az országban kétszer van húsvét. Első hallásra ez talán nem tűnik valami különleges dolognak, hiszen végül is mindenki tudja, hogy máskor ünneplik a húsvétot a nyugati keresztények, mint a keleti egyházak tagjai - de mégis miként van az a gyakorlatban, amikor olyan országban találjuk magunkat, ahol a többség máskor ünnepel, mint mi?
Romániai magyar reformátusként jelentem: nincs gond ezzel. De van néhány érdekesség.
Románia azon területein, ahol jelentős számban élnek más nemzetiségek - főleg magyarok, németek, de bolgárok és szlovákok is - megszokott dolog, hogy egyesek "hamarabb húsvétoznak". A többi országrészben (pl. Moldova, Olténia) erről nemigen tudnak, ott mindenki ortodox és nem érinti, illetve nem érdekli őket a dolog. De Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban amint tavaszodni kezd, már szinte napi szinten előjön társaságokban a kérdés, hogy idén vajon mikorra esnek a húsvétok? A két dátumot itt román és magyar húsvétként emlegetik. Nos, a román húsvét idén május 1-re esik, míg a magyar húsvétot most, március 27-én ünnepeljük. Nevezzük a két húsvétot ezentúl a cikkben is így.
Tojásfa(Fotó: Laslavic Tímea)
Előkészületek, vásárlás
Ez a két különböző dátum a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a romániai magyarok minimum egy héttel, ha nem egy bő hónappal (mint most) korábban kezdik meg a húsvéti előkészületeket, és ezért hamarabb is vásárolnak be az ünnepre. Ez egy kapitalista világban nem gond: az üzletek egytől egyig mind fel vannak erre készülve, kétszer töltik fel húsvéti áruval a polcokat. Ha nincs nagy időközi különbség a két ünnep között, a csokinyuszik és a tojásfesték el sem tűnik a kereskedők asztalairól, csendben kivárják mindkét húsvétot. Vegyes etnikai területeken mindenki tud a dátumbeli különbségről, és tartja magát hozzá. Ez talán mégsem éppen kuriózum, hiszen más országokban is, naptári különbségtől függetlenül már akár két hónappal az ünnep előtt kihelyezik a szupermarketekben a húsvéti árut. De azért fontosnak találtam megjegyezni, mert például a piacon is mindkét alkalommal találni frissen vágott bárányt, tehát azért ez nem csak a multik odafigyelése az ügyfélre, hanem úgy általában mindenkié.
Munkahely, szabadnapok
A munkaadóknak szinte jól is jön, hogy máskor ünneplik a húsvétot egyesek, mint mások. Be sem kell zárniuk feltétlen a gyárat, hiszen a magyarok és a románok különböző dátumokon igényelnek szabadnapo(ka)t. Így, ha éppen működésben is kellene maradnia a gépezetnek, ez sem gond, mert a magyar kolléga természetesen magyar húsvétkor szeretne szabad lenni, a román kolléga pedig akkor lehet otthon, amikor a törvény egyébként is előírja. És ha nem él vegyes házasságban, akkor a magyar kolléga szívesen dolgozik román húsvétkor. (De a vegyes házasságokról majd később.)
A munkáltatók zöme egyébként is tiszteletben tartja azt, hogy egyes alkalmazottak máskor tartják a húsvétot, szabadnap igényléseiket előre jelezve. Így a munkahelyen és a baráti társaságokban is tudják, ki mikor ünnepel. Egy ügyfelem pénteken direkt úgy hívott fel, hogy tudja, húsvétom van, ezért nem hétfőre, hanem keddre kérne tőlem egy munkát. És miközben ezt a cikket írtam, egy román barátnőm küldött sms-t boldog húsvétot kívánva.
Vegyes házasságok, család
Vegyes házasságokban eléggé elterjedt szokás, hogy többé-kevésbé mindkét húsvétot megünneplik. Készül ünnepi menü az elsőre is, nemcsak a másodikra, a többség húsvétjára; tojást mindkét alkalomra festenek; a tavaszi nagytakarítást már a magyar húsvét előtt megejtik; a dekoráció is felkerül már akkor. A kettős húsvét egy szuper alkalom arra, hogy egy házasságban mindkét fél családja egyformán ki legyen elégítve családlátogatás terén: egyik húsvétvasárnap a többséghez tartozó fél szüleihez, a másikon a kisebbségi házastárs szüleihez lehet ellátogatni. Teljes a béke. Ráadásul otthon is el lehet készíteni mindkét család (esetlegesen különböző) hagyományos húsvéti ételeit. A magyarra például a bárányt, a románra a töltött káposztát (hogy csak egy példát említsek). A mi családunkban is van vegyes házasság. De még akkor is, amikor nem volt, készült színes tojás és ünnepi menü a második ünnepre is - tiszteletből.
Gyermekek, ajándékozás
Ez a legérdekesebb része az egésznek: egyes gyermekekhez kétszer is eljön a nyuszi. És ezen ők már nem is csodálkoznak, illetve természetesen örvendenek neki nagyon. Talán csak a színtiszta román iskolások vonják fel a szemöldöküket annak hallatán, hogy egyik-másik osztálytársnál már járt is a nyuszi. A szülők aztán otthon minden bizonnyal elmagyarázzák, hogy ez azért van, mert Áronhoz a magyar nyuszi jött, hozzá, Florinhoz pedig a román nyuszi jön majd, és az máskor érkezik. Pont így :) Aztán lassan ők is felnőnek és megszokják...
Plüss nyuszi és társai(Fotó: Laslavic Tímea)
Ez mind szép és jó, vagy minimum érdekes, de a nyuszizós-tojásfestős szokásokon túl azonban ott van az egyházi vonatkozás, és az, amit Ferenc pápa mondott 2015-ben:
"Találkozik egy katolikus és egy ortodox, és azt kérdik egymástól: a te Krisztusod már feltámadt? Az enyém majd jövő vasárnap."
Ezt Ferenc pápa akkor mondta, amikor 2015-ben bejelentette: ő mozgóból kötött ünneppé tenné a húsvétot annak érdekében, hogy minden keresztény egyszerre tudja megünnepelni Krisztus feltámadását. Erre vonatkozó tárgyalások már voltak 1997-ben a szíriai Aleppóban tartott Egyházak Világtanácsán is, de megállapodás nem született. A keleti ortodox egyház dátum számítási módszere a régi Gergely-naptáron alapszik, míg a nyugati egyházak - a katolikus, a protestáns - a Julián-naptár szerinti dátum számítást követik, a két naptár között pedig napjainkban már 13 napos különbség van. Ezért a húsvét dátumának számítási kiindulópontja, a tavaszi nap-éj egyenlőség (március 21.) a két naptárban csak időnként esik egybe.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Laslavic Tímea
