Moszkva nyüzsgő, hatalmas és megunhatatlan. Aki viszont már mident látott, vagy csak kiszakadna egy kicsit a nagyvárosi pörgésből, annak talán tartogatok most pár újdonságot! A Moszkva környéki kolostorokról van szó, a nyugalom szigeteiről, melyeket mindenképpen érdemes meglátogatni ottjártunkkor. Nagyjából egynapos túra megnézni külön-külön ezeket a helyeket, így akinek moszkvai látogatása alatt több ideje van, feltétlenül iktasson be egy kis monostorlátogatást!
1) Szergijev Poszád
A város a pravoszláv egyház egyik legjelentősebb központja. Az úgynevezett"Arany gyűrű" része, amely a Moszkva körüli kisebb, nevezetes településeket foglalja magába. A hely szívében lévő kolostort az 1340-es években alapította Szergij szerzetes és testvére (akit nem sokkal később szentté is avattak), és századokon keresztül az állam legfontosabb egyházi-szellemi központja volt. Később zivataros idők jöttek, és 1920-ban a kolostort feloszlatták, a város nevét pedig egy kommunista vezető után Zagorszkra változtatták. 1946-tól kezdve az egyház eleinte részlegesen, majd teljesen visszakapta épületeit, végül 1992-ben Szergijev Poszád eredeti nevét is viszavette.
A város viszonylag könnyen megközelíthető, Moszkvából a Jaroszlavl állomásról indulnak vonatok, avagy elektricskák (ezek otthon leginkább a HÉV-nek felelnek meg), melyekkel másfél óra alatt megtehető a 76 km-es távolság.
Maga a kolostor az állomástól mindössze 10 perc gyalog. A körbezárt monostorba egy impozáns kapun keresztül érkezünk meg, bent pedig 5 templom, szenteltvíz forrás, padok és kolostori étkezde fogad. Ez utóbbit már csak azért is érdemes kiemelni, mert mennyei finom süteményei és mézsöre van, és életem legjobb kvaszát (szláv eredetű erjesztett gabonaital) is ott ittam. Minden helyben, vagy a környékbeli gazdaságokban készül. A templomok gyönyörűek, a kolostor falain belül továbbra is működik az oktatás, diákokat, pópákat (ortodox papok, szerzetesek) lehet látni amint egyik épületből a másikba vonulnak át. Nőként jó, ha van nálunk egy sál vagy kapucni, amit a templomban a fejünkre tudunk tenni. Nem mintha ellenkező esetben bárki megszólna, de így illendőbb. Érdekességként írom, hogy az igazi hívő ortodox nők csak szoknyában lépnek be a templomba, de ez a turistákat nyilván nem érinti.
2) Új Jeruzsálem kolostor, Isztra
A Rizsszkaja pályaudvarról juthatunk el Isztrába, ahová az út szintén valamivel több, mint egy óra. Megéri nézelődni az ablakból útközben, mert így láthatjuk például a külvárosi fedett sípályát (gyenge rúbel, válság, ugyan!).
A Novojeruszalemszki állomástól 2 perc busszal, vagy negyed óra séta eljutni a dombról már messziről látszó Új Jeruzsálem kolostorhoz. A név nem meglepő módon a bibliai jelenésre utal, mert alapítói a környezetet a Szentföldéhez hasonlónak látták. 1656-os megalapítása után Nikon pátriárka több nem orosz nemzetiségű szerzetest gyűjtött itt egybe, hogy ezzel szimbolizálja a soknemzetiségű ortodoxiát. Fénykorát a 17. század végén élte, ekkorra már óriási könyvtár és 13 000 jobbágy tartozott a kolostorhoz. Építészetileg is kiemelkedő alkotás a főtemplom, amely barokk stílusa miatt egészen más, mint a jellegzetes pravoszláv templomok. Így aztán számunkra talán kevésbé különleges, mert a barokk stílusban a keleti és nyugati stílusjegyek közötti különbség nagyon elhalványult. 1918-től 1990-ig a monostor zárva volt, a rendszerváltást követően azonban az ortodox egyház újjáéledt, és a 2009-ben megkezdett felújítások azóta is tartanak.
3) Vlagyimir
Vlagyimir szintén az Arany gyűrűn található, és ugyanúgy vonattal közelíthető meg. A megálló rémisztően szocreál, de ha ezen túlvagyunk, csak egy 10 perces séta, és máris egy elbűvölő belváros tárul a szemünk elé. A hagyomány szerint 1108-ban alapították, nevét Vlagyimir kijevi nagyfejedelem után kapta. 1157-től 1439-ig a Vlagyimir-Szuzdali nagyfejedelemség székhelye volt. 1238-ban felégették a tatárok, de jelentőségét nem veszítette el, hiszen 1299-ben Kijevből ide helyezték át az ortodox egyház székhelyét. Bár a 14. századtól a megerősödött Moszkvai Nagyfejedelemség átvette a fővárosi címet, az állam kialakulásában játszott szerepe miatt politikai és főként kulturális életben a mai napig meghatározó. 1992-óta az UNESCO Világörökség része.
A templomokba, kolostorokba ingyenesen be lehet menni, mind csodaszépek. A madárfóbiásoknak viszont lehet, hogy kisebb rémálom a vlagyimiri kolostorok környéke. A templomok előtt ugyanis hordákban állnak lesben az elkényeztetett galambok, akiket a helyi bábuskák, nagymamák etetnek. Ezen felbátorodva a madarak kevés morzsa reményében csapatostul rontanak rá a gyanútlan járókelőkre. A városkának kifejezetten Szentendre hangulata van, aki pedig ott jól érzi magát, az biztosan itt sem fog csalódni. Kellemes kikapcsolódást!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Takácsy Dorka
