Frankfurt Németország legélhetőbb városa: ezt arra vezetem vissza, hogy itt csak minden hatodik ember német nemzetiségű. Így aztán klisé vagy sem, sütöttünk olasz lánnyal pizzát (aminek tésztájából majdnem kifelejtette a hölgy az olajat!), volt fondüzés svájci lánnyal (aki felhívta a figyelmet, hogy ez annyira nemzeti eledel, hogy Svájc hivatalos honlapján fenn van az x lépésből álló recept, hogyan olvassz meg egy rakás sajtot), ukrajnai anyóstól bors leves (és jó képet vágtam a káposztás löttyhöz), no meg készítettünk német srácokkal Spätzle-t. Ez utóbbi olyan, mint a tojásos nokedli, azzal a különbséggel, hogy a tojás, amibe a nokedlit beleforgatnád, eleve a tésztába kerül, majd pedig sajtot olvasztanak a tetejére. De hogy mit egyél, ha még barátságok nem szövődtek? Íme az én jól bevált helyeim.
Előételnek spárgaleves – nem Bridget Jones módra
A németek imádják a spárgát és alig várják a szezonját. Egy pár héttel az eper beérése előtt már lehet kapni a vajszínű árnyalatban pompázó zöldséget, és ilyenkor sorra nyílnak a bódék, amik a térségben termesztett friss zöldséget árulják – nem kevés pénzért. A legfinomabban elkészítve az Eintracht éttermében ettem, ahol egyébként nem csak a német specialitások nagyon ízletesek, hanem az indiai szakácsnak köszönhetően az ember a Tandori csiken után is megnyalhatja minden létező ujját. (Oeder Weg 37)
Grüne Soße (ejtsd: grűne zósze)
Szószerint lefordítva zöld mártást takar az étel neve, ami mindenféle növényi alkatrészből áll és a nevét nem meghazudtolóan néz ki. Általában főtt tojást kapsz hozzá, a csütörtöki piacon Bockenheimban héjában sült krumplival árulják. Frankfurt olyannyira büszke eme ételére, hogy évenként megrendezésre kerül a Grűne Zósze Fesztivál, ahol az ember azt is megtanulhatja, hogy mely fűszálak, akarom mondani fűszernövények kerülnek pontosan a szószba. Ha már nagyon sokat esett az eső és egy napsütéses belső kert hangulatára vágysz, akkor irány a Dóm mögötti Café Metropol. Nem csak a zöld mártásért, hanem az isteni sütik miatt is! (Weckmarkt 15)
Mint hal a vízben
A Bahnhofsviertel (a vasútállomás körüli negyed) általában 18 éven aluliaknak sötétedés után nem ajánlott. Egymás hegyén hátán a szexshopok, kétes kinézetű egyének, olcsó szállodák (ahol csak egyszer aludtam muszájból, és rögtön kaptam hálótársnak egy félkaromnyi nagyságú csótányt, úgyhogy inkább ne ezen a környéken szállj meg). Na de vissza a témához: ebben a negyedben olyan ízkavalkád uralkodik, amiről csak álmodhat az ember. Ráadásul, ha csak egy átszállásnyi időd van, akkor is nagyon gyorsan juthatsz minőségi kajához. Frankfurt legfrissebb halát Alimnál lehet kapni – és ha nem zavar, hogy az étkezdében bármely nemzetiség dominálhat a németet kivéve, akkor frissen kisütött krumpli és ropogós saláta köretében érkezik a szájban zamatosan szétomló lazac vagy pisztráng vagy sügér, jé náchdém, hogy mi kedves a szívednek. (Münchener Str 35)
Aroma – a pakisztáni bódé vegetáriánusoknak
Aki szereti a humuszt és a falafelt, annak egy 'must have' a listáján. Finomabb, eredetibb humuszt nem csak Frankfurtban, de még kilométerekkel arrébb sem fog találni. Habár az egész csak egy pici bódé, 5-6 személy kerülgeti egymást benne, hogy ellássák a folyamatosan kígyózó sort. Vigyázat, szombatonként zárva van! (Adlerflychtplatz)
„Mir ist es worscht” – „Nekem kolbász” avagy „Nem érdekel”
Mondja az igazi frankfurti ember és tömi az arcába szinte naponta a kolbászos zsömlét. És ezalatt nem a frankfurti virslit, hanem Bratwurstot (ejtsd: brátvurszt) kell érteni. A rántotthúsos szendvics frankfurti megfelelőjét minden hentesnél megkaphatod, illetve sült kolbászra specializálódott bódékban (Best Worscht in Town). Ez utóbbi különlegessége, hogy megadhatod egy hetes skálán, hogy mennyire csípjen a szósz, és ha túllőttél a célon, még egy tűzoltó kakaót is bedobhatsz mellé. (Például Grüneburgweg 37)
Frankfurt kedvenc folyói
S hogy mit igyál? Almabort (Apfelwein), ha nagyon frankfurti akarsz lenni, búzasört banánlével (Bananaweizen), ha édesszájú és bevállalós vagy, Federweissert, amikor épp szezonja van vagy pedig egy frissen facsart gyümölcslevet a Konstablerwache-i metrómegállónál, a török zöldségesnél. Aki ennél is tudatosabban táplálkozik (nem csupán végig tudja, hogy eszik, mint a Besenyő Pista bá'), annak Heidi und Paul Smoothie felhozatalát javaslom. (Meisengasse 12)
Ende
Végezetül egy sztori, hogy Te felkészültebb legyél, mint én voltam, ha Frankfurtban jársz. Külföldi pályafutásom elején, amikor még diplomával a zsebemben fagyit árultam, reggelente, a zöldségesnél én vettem meg a friss gyümölcsöt. Történt egy ilyen alkalommal, hogy egy eléggé összeszakadt férfinak az volt kiírva a kezében szorongatott papírtáblára, hogy: „Ich habe Hunger”, ami annyit tesz: „Éhezem”. Mivel én is reggeli nélkül szoktam volt munkába rohanni, nem csak átéreztem a helyzet súlyát, de még a megoldás is a táskámban lapított. S hogy ez ne csak engem töltsön el jóérzéssel, fogtam és megfeleztem. S hogy erre magyarul jött a hálás 'Köszi', azt azóta is heverem.
Makai Niki
Frankfurt, Németország