A jó erős fekete története – Honnan ered a kávé iránti őrületünk?

Egyszer volt, hol nem volt.... vagyis elgondolkodtunk már valaha azon, hogy honnan is ered a kávé iránti őrületünk?

Ha ugyanis visszatekintünk a kávé történetére – bizony azt látjuk, hogy már Krisztus előtt 300-ban ismerték a fekete csodatevő hatásait. A legvalószínűbb legenda mégis a XIV. századból való, amikor egy etióp pásztor a legelésző kecskéin fedezte fel a kávé élénkítő hatását. A kecskék a piros bogyók hatására a szokásosnál élénkebbé váltak. Ezen felbuzdulva pedig a közeli kolostor szerzetesei a bogyókból főzetet készítve tartották ébren magukat az éjszakai imádkozások során.

1100-ban már az arab kereskedők, akik a mai Jemenből tértek vissza hazájukba, Etiópiából vitték magukkal a kávécserjéket .

1453-ban a törökök is bevezetik a kávét a nyüzsgő Konstantinápolyba, ráadásul néhány fűszerrel is felturbózzák úgy mint a szegfűszeg, kardamon, fahéj és ánizs. Isztambulba járva érdemes megízlelni egy csészével ebből a régmúlt időkből hozott csodából.

A kávé eredete hazánkban

A magyar szájhagyományban a “fekete leves” kifejezés a 17. századból származik.

Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe. 

A “fekete leves”, azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon.

A kávé hatása a szervezetre

Egy csésze kávé elfogyasztása után akár 5 percen belül is kimutatható a szervezetünkben levő koffein.

A kávé polifenoltartalma miatt étrendünk egyik legfontosabb antioxidáns-forrása.

Epidemiológiai vizsgálatok igazolták a rendszeres kávézás jótékony hatásait.

A polifenolok a növényi eredetű élelmiszerekben előforduló természetes összetevők népes családját alkotják. Ilyenek például a citrusfélék, a bogyósgyümölcsök, a zöldségfélék  – például a paradicsom, a paprika –, a tea, a vörösbor, az étcsokoládé és a kávé.

Érdekesség, hogy a még feldolgozatlan zöld kávé természetes polifenoltartalma kiemelkedően értékes, többszörösen meghaladja például a zöld teáét.

Egy Svájcban végzett kutatás szerint mindegy, hogy tejeskávét, eszpresszót vagy hosszú kávét fogyasztasz, a benne lévő értékes anyagok ugyanúgy hasznosulnak. A nem tejből készült tejpor azonban mérsékli a kedvező antioxidáns hatást.

Mégis mire jó még a kávé?

Ha hiszitek, ha nem, de képes elűzni a depressziós hangulatot, a szellemi fáradtságot és a koncentrációra is jó hatással van.

Egy csésze finom fekete kávé(Fotó: pixabay.com)

Milyen a kapcsolat a kávé és köztem?

Mivel nem dohányzom és alkoholt is csak mértékkel fogyasztok úgy gondolom: ennyi nekem is jár! Miért is ne szeretném a kávét? És tegye fel a kezét, aki nem!

Jó kísérő lehet egy baráti beszélgetéshez, jó ürügy egy kellemes teraszon való ücsörgéshez és nem utolsósorban energiát ad az álmos reggeleken.

Nekem kivételesen nem azért esik jól a kávé, mert nélküle a szememet sem bírom kinyitni.

Az ízét szeretem, ami képes egy esős napon is mosolyt csalni az arcomra.

Nem kávéztam nagyjából 30 éves koromig, mert a jól beígért energia helyett csak rosszullétet éreztem. Aztán egy szép napon a nővéremnél megkóstoltam egy gyengébb verziót, amit magadnak csak otthon vagy képes ugyanolyan finomra elkészíteni: egy kis tejszín, elegendő cukor és nem kifejezetten a legerősebb presszókávé. Egyszerű, finom és megédesíti a napodat!

Tudom, egy olyan embertől aki már élt Olaszországban nem ezt várjátok, de számomra az espresso, doppio és ristretto csak üres szavak maradnak és inkább választok egy latte macchiato-t vagy cappuccino-t, ha éppen nem otthon fogyasztom el kedvenc dopping-italomat.

Mindez ízlés és megszokás kérdése, van akinek a szeme sem rebben három kávétól, és van az, aki már az elsőtől (mint én) képes órákig is pörögni.

Az első és felejthetetlen élményem az este 6 órai eszpresszóhoz kötődik ( tudom, tudom – kétszer is meggondolhattam volna, mielőtt megiszom ilyen késői órában).

Szóval egy finom, de annál erősebb olasz ínyencség után a laikus ember körülbelül hajnalig nem alszik, míg az olasz csak akkor alszik jól, ha előtte ledöntötte a kávéfőző tartalmát az esti kiadós vacsora és desszert után.

A déli népek sokkal kávéfüggőbbek mint mi, hozzátartozik az életvitelükhöz, másképp élnek és gondolkodnak. (Lehet, hogy a válasz a kávéjukban keresendő ?)

Portugáliában  – Olaszországhoz hasonlóan – tele vannak a kávézók teraszai: egy süti és egy kávé a nap bármely órájában belefér.

A múlt héten sikerült rendelnem egy dupla kávét, mivel a felszolgáló nem beszélt angolul, én pedig portugálul, így sikerült teljesen félreértenünk egymást. Nem akartam nehéz ügyfélnek tűnni, és inkább önfeláldozóan felhörpintettem a számomra extra erős feketét, amitől csak rosszabbul éreztem magam.

Tanulság: mindenki csak olyan kávét igyon, amitől nem áll fejre, különben egy életre elmegy a kedve ettől a milliók által kedvelt italtól!

Ha már így előhozakodtam a különböző népek kávézási szokásaival, azért sem volt sokáig kellemes emlék számomra a kávézás, mert Erdélyben bizony szintén szeretik a jó ütős, presszóban főtt kávét. Amikor hazalátogatsz és a barátok, ismerősök meghívnak egy kávéra az az élmény nagyjából az olaszországi emlékeimmel vetekszik. Talán erre mondják, hogy aki nem bírja az ne igyon, de olykor nehéz nemet mondani egy illatos frissen főzött kávéra!

Nem hiába, a kávé sokakat megihletett már, így a végére nézzétek meg az egyik legjobb kávéreklámot – legalábbis szerintem!

A kávé szerelmeseinek ajánljuk még: 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!