Hogyan bicikliznek a finnek a havon? Melyek a munkavállalás és a nyelvtudás összefüggései? Vagy épp miért menekülnek Finnországból a menekültek? Minderről most is András mesél nekünk, a Finnországot bemutató sorozatunk következő, 3. részében.
Trükkös bicajok, fel-le kúszó vonatjegyárak, köszöngető utasok
A finnek kedvelik a biciklit. Amikor leesik az első hó, felteszik a téli gumit a bringára – épp úgy, mint Európa más tájain a kocsikra –, és tepernek a havon, a jégen. Mínusz 17 fokban is láttam egy szakállas srácot bicajozni, akinek a lehelete ráfagyott az arcszőrzetére, ezért teljesen úgy nézett ki, mint a Mikulás.
A finnek télen, hóban-fagyban is bicikliznek!(Fotó: pixabay)
Magyarországról repülővel érdemes jönni, mert a vonat, ami Oroszország felé kerül, eléggé hosszan jön. A vasúthálózat jól kiépített, viszont eléggé drága. A jegyár nem fix, hanem egy algoritmus szerint változik, mint például a repülőknél. Ha csúcsidőben akarsz utazni, akkor fizesd meg. Így jelentős különbségek lehetnek egy út árán belül attól függően, hogy mikor veszed meg a jegyet. Minél korábban váltod meg, annál olcsóbban fogsz utazni. A járat indulásához közeledve, minél többen utaznának, annál drágább lesz a jegy.
Mostanában jelentek meg a fapados buszjáratok, kiszolgálva a kispénzűeket vagy a takarékoskodókat. Válaszlépésként a vasúttársaság 10-15%-os árcsökkenést jelentett be, hogy visszaszerezzék az utazóközönséget.
Metróból egyetlen vonalat építettek ki Helsinkiben. Ennek az érdekessége, hogy az egyenes pálya mindkét vége V alakban elágazik, ezért nagyon oda kell figyelni, hogy mi van kiírva az érkező szerelvényre, nehogy a pálya másik végén köss ki. A taxit nem ajánlom, nagyon drága, csak végszükség esetén érdemes igénybe venni.
A helsinki vasútállomás épülete(Fotó: Pixabay)
A finn utasok a mi városunkban hangosan megköszönik a szállítást a sofőrnek leszállás előtt. A legutolsó ajtótól is illik előre üvölteni egy köszönömöt. Ezt már annyira megszoktam, hogy nyáron a magyar helyi járaton is elkiabáltam magam leszállás előtt. Jó, hogy nem láttam utána a fejeket, biztosan furcsán néztek az utastársaim.
Nemrég vezették be, hogy aki babakocsival utazik, annak ingyenes a busz. Középen feltolják a babakocsit, majd a szülő előremegy a sofőrhöz, aki ad egy jegyet, amiért nem kell fizetni, csak az utasok regisztrálására (számolására) szolgál.
Szinte mindenkinek van autója, ezért a tömegközlekedést a városon belül és rövid távra inkább csak a nyugdíjasok, a diákok és a bevándorlók használják.
Van egy-két közlekedési tábla, ami nálunk piros-fehér, az itt piros-sárga. Valószínűleg azért, hogy a havas tájban jobban észre lehessen venni. A biciklistáknak nem szabad lemenni az autóútra, nekik a járdán kell közlekedni. Ritkán van külön biciklisáv felfestve, de itt mindenki igyekszik figyelni a másikra.
Ha munkát szeretnél, beszéld a nyelvet!
Itt sem könnyű munkát találni. A munkavállalás alapfeltétele, hogy a jelentkező beszélje a finn nyelvet. Aki tehát itt szeretne munkát vállalni, annak érdemes már otthon elkezdeni a nyelvtanulást. Léteznek például finn-magyar baráti társaságok, akik szerveznek nyelvtanfolyamokat. Aki nyelvtudás nélkül jön, annak is több lehetősége van. A nagyobb településeken különféle, oktatással foglalkozó szervezetek hirdetnek nyelvtanfolyamokat, általában a helyi könyvtárakban. Aki bemutatja a munkanélküliséget igazoló papírját, az még kedvezményt is kap.
Én is így kezdtem itt a finn nyelvvel való ismerkedést, de ez a heti egy alkalom nem elég arra, hogy valaki elsajátítsa a nyelvet, bár valami alapot azért ad. A másik lehetőség, a munkaügyi központ által szervezett nyelvtanfolyam. A külföldről ideérkező aláír egy integrációs szerződést, aminek a lényege, hogy amikor elkezdi a munkaügyi központ által szervezett nyelvtanfolyamot, akkor emelt szintű munkanélküli segélyt kap. Ezeken a tanfolyamokon a más betűkészlettel író külföldieket (pl. arabok, kínaiak) a betűk elsajátításával készítik fel – vagy ki – a nyelvtanulás kalandjára. A finnt finnül tanítják, nincs közvetítő nyelv, hiába beszélnek a legtöbben angolul. Pontosan meghatározzák, hogy milyen szintű nyelvtudást kell elérni a munkavállaláshoz. Az A1 a legalacsonyabb, és B1-el lehet munkát vállalni. A szinteket írásban, szóban, beszédértésben egyaránt el kell érni. Az integrációs tanfolyamon a nyelven kívül tanítják a finn kultúrát, a művészeteket, az ünnepeket, szokásokat és sok egyebet is, ami hozzátartozik az északi élethez.
A finn nyelv a tanulás szempontjából fordítottja az angolnak. Az angol kezdetben nagyon könnyű és később lesz nehéz, a finn pedig éppen fordítva. Ahhoz, hogy egy összetett mondatot el tudj mondani, hosszú hónapokig kell tanulnod a nyelvet. Van olyan ismerősöm, aki már hat éve itt él, és még mindig csak A1-es szintű a nyelvtudása.
A bevándorló gyerekeknek külön osztályokat indítanak, ahol egy évig tanulhatják a nyelvet. A finn mellett a másik két tantárgy a matematika és a testnevelés.
Van egy mozgalom (Selkokeskus), akik egyszerű finn szövegeket jelentetnek meg honlapokon. Újságok, könyvek íródnak így, sőt, még híradójuk is van. Tőmondatokban, egyszerű szavakkal elmondják, hogy mi történt a nagyvilágban, így azok is tájékozódhatnak, akik csak kicsit beszélik a nyelvet.
A fenti videóban a finnek kedvenc Youtube sztárja, Saara Forsberg nyelvészkedik, a videó végére teljesen beleőrülve a finn nyelv nehézségeibe. Mellesleg a Star Wars legutóbbi folytatásában Saara alkotta meg az űrlények nyelvét.
A finn nyelv valójában nem egy, hanem kettő!
Van az írott nyelv és a hétköznapi beszélt nyelv. Ha az írottat megtanulod, akkor megérted a híradót, a régi szépirodalmat, de ettől még nem fogsz tudni beszélgetni a finn emberekkel az utcán. Írásban nagyon hosszú szavakat használnak, amiket a beszélt nyelvben rövidítenek, és még a rövidítést is rövidítik. Ehhez jönnek aztán a különböző városok tájszólásai. Például busz szóra három városban három különböző szót használnak. A mi városunkban például a sorszámneveknek is van egy külön változata, amiket csak az általános iskolák osztályainak megjelölésére használnak. Nekünk a nyelvtanfolyamon volt fordítási feladatunk is, vagyis finn írott nyelvből fordítottunk finn beszélt nyelvre és a másik irányba is.
Miért menekülnek Finnországból a menekültek?
Amikor a menekülthullám elért Finnországig, a helyi bőrfejűekből alakult egy Odin katonái nevű szervezet, akik hármas, négyes csoportokban járőröztek a városokban, időnként odamentek a menekülttáborokhoz és megdobálták az épületeket kővel. Azonban ezeket a figurákat a finn többségi társadalom megveti. Ugyanígy elítéli azokat a menekülteket, akik nemi erőszakot vagy egyéb bűncselekményt követtek el Finnországban. A törvényeket a betelepülőknek és a helyieknek is szigorúan be kell tartaniuk, ebben nincs különbség.
Odin hadseregének harcosa hátulról (Fotó: yle.fi
A menekültek Finnországban nem számszerűen vannak sokan, hanem a lakosság arányához képest jelentős a számuk. Legtöbben Szíriából, Irakból, Afganisztánból és Szomáliából jönnek. Ez utóbbi népcsoportnak története van. A kommunizmus alatt sok szomáliai vándorolt ki a Szovjetunióba, majd ahogy erősödött ott az idegengyűlölet, fogták magukat és átjöttek Finnországba. Így az itteni szomáliaiak egy része már a hasonló éghajlattal rendelkező orosz területekről származik. Ők egy kisebb közösséget alkotnak, így akik most indulnak el Szomáliából, azok már célirányosan jönnek ehhez a közösséghez.
A menedékkérők közül meglepően sokan kérvényezték, hogy hazautazhassanak. Ennek az egyik oka az, hogy a szomáliaiakon kívül nincsenek más népcsoportok, közösségek, ahová nyelvileg, kulturálisan könnyen be tudnának illeszkedni. A különbség pedig óriási egy közel-keleti és egy északi ember között. Más a személyes tér, a metakommunikáció, a táplálkozás. Ha mindezt nem számítjuk elrettentő akadálynak, akkor még mindig itt van az éghajlat. Aki disznóhúst is eszik, megtartja a személyes távolságot és megtanulja a nyelvet, még nem biztos, hogy a téli mínusz 20-30 fokkal is meg tud barátkozni.
Akik jelentkeztek a saját nagykövetségükön, hogy útlevelet kérjenek, mert vissza akarnak menni a hazájukba, azok többségének a finn kormány ingyen biztosította a repülőjegyet vissza a hazájába.
P. Nagy Laura
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy sztorid? Legyél a szerzőnk!
Vilisics Feri
