Hivatásunk, a kite oktatás legszebb velejárója kétségtelenül az utazás. Olyan helyekre jutunk el általa, ahová csak kevés közép-európai embernek van szerencséje ellátogatni, még kevesebbnek adatik meg hosszabb időt eltölteni egy-egy országban, megismerni a vidék sajátosságait, a helyi kultúrát. Ezért is vagyunk hálásak azért, hogy az idei kite szezonra Szicíliát választottuk.
Akár a költöző madarak, a telet mi is mindig Európán kívül töltjük, követjük a meleget, és ehhez sokszor igen messze kell mennünk otthonról.
Így tavaly végre eljutottunk a gyönyörű karibi térségbe, és a Turks és Caicos szigeteken töltöttünk 6 csodás hónapot.
S bár a sziget természeti adottságai lenyűgöztek, mégis alig vártuk, hogy beköszöntsön a tavasz és visszatérjünk az ismerős közegbe. Nekiálltunk európai úti célt keresni magunknak, méghozzá olyat, ahová szívesen visszatérnénk minden szezonban, némi állandóságot nyújtva ezzel tanítványainknak, családtagjainknak és nem utolsó sorban saját magunknak. Szicíliára esett a választásunk, mert ez az egyik legdélebbi olasz sziget, így a kite szezon is elég hosszúra nyúlik. Ha szerencsénk van, akár nyolc hónapon át, márciustól október végéig oktathatunk itt, anélkül, hogy dacolni kelljen a hideggel.
Helybéli ismerőseink tudván, hogy nemrégiben tértünk vissza a Karib-tengerről, figyelmeztettek minket, hogy ne legyenek túl magas elvárásaink a kite-os öböllel szemben, a víz ugyanis nem türkizkék és a homok sem fehér a parton. Lo Stagnone azonban hamar a kedvenc kite spotjaink egyikévé vált tükör sima és sekély vizével, valamint az eddigi legtöbb szeles napjával. Ez az öböl néhány évvel ezelőtt még ismeretlen volt a kite-os világ előtt, de egyre többen fedezik fel kedvező adottságait. Ritka az ilyen hely, ahol nem számít a szélirány, a kiépítetlen nemzeti parkban semmi nem áll a szél útjába. A víz apály idején az első 50 méteren bokáig ér és távolabb sem mélyül jelentősen, derékig érő vízben gyakorolhatunk, ameddig a szem ellát. Dagály idején sincs nagy különbség, sokan jobban is élvezik azokat a napokat, amikor nem kell kisétálni, és biztonságosan startolhatunk a part mellől anélkül, hogy megkarcolnánk a deszkánk alját. Az öböl kissé mocsaras és a belseje felé haladva egyre több algával találkozhatunk, de tulajdonképpen ennek köszönhetjük, hogy nem kell fürdőzőket kerülgetnünk, ez a rész csakis a kite-osoké és a windszörfösöké.
Annak sem kell messzire mennie, aki mély vízre és pancsolásra vágyik, hiszen 5 perc autókázással megközelíthető a kiépített strand is, amely napernyőkkel, bárokkal és éttermekkel várja a turistákat. Ide érdemes gumimatracot, kajakot vagy stand up paddle deszkákat vinni és napnyugtakor vízre szállni, hogy onnan nézhessük, ahogy a naplemente csodás narancssárgára festi az égboltot.
Szicíliának ez a része egyelőre kevésbé felkapott úti cél, keleten sokkal nagyobb tömegre lehet számítani, hiszen a legtöbb idelátogató elsősorban az Etnára, vagy a híres ékszerdobozra, Taormina városára kíváncsi. Mi most megkíséreljük bemutatni, hogy miért is érdemes a sziget nyugati oldalára is ellátogatni kite-osként és turistaként egyaránt. Méghozzá gyorsan, mielőtt Mykonoshoz vagy Tarifához hasonlóan, ezt a helyet is elözönlik a szörfösök és hosszú hónapokkal előre kell jegyet és szállást foglalni, arról nem is beszélve, hogy gyanítjuk, az árak sem maradnak már sokáig ilyen alacsonyak.
A kite-ozást és windszörfözést leszámítva is rengeteg programlehetőséget kínál a környék. Egyre elterjedtebb az úgynevezett „agriturismo” a térségben. Amennyiben érdekel minket a gasztronómia és autentikus környezetben szeretnénk pihenni, számos lehetőségünk nyílik egy szőlő- vagy olíva ültetvényen épült hangulatos villában megszállni, részt venni olasz főzőtanfolyamokon, később pedig ellátogatni egy-egy borászat által rendezett kóstolóra. A közelben található például a Fontanasalsa, többszörös Michelin-csillagos étterm és szálló, valamint a Pellegrino borászat.
Azoknak, akik az ókori történelem megszállottjai és mindenhol a romokat és a régi templomokat kívánják felkutatni, szintén sok érdekességet nyújthat Szicília nyugati része. Agrigento közelében található a Templomok Völgye, ahol egy egész napot is eltölthetünk a monumentális történelmi romok bűvöletében, Segestában pedig egy, a taorminaihoz hasonló amfiteátrumot is megtekinthetünk a hegy tetején.
Az eldugott strandok és természetközeli túrázások kedvelőinek a Zingaro Nemzeti Parkot ajánljuk a Castellamare-öbölben. Itt csodálatos kékben pompázik a víz, a sziklás partokon pedig vadon nőnek a színes virágok. Ha a szárazföldről közelítjük meg a strandokat, érdemes leparkolni az autónkat valamelyik őrzött parkolóban és edzőcipőben, némi vízzel és napvédő krémmel ellátva nekivágni az útnak. A legkitartóbbak egészen csendes kis öblökre bukkanhatnak, ahol semmi sem zavarhatja meg a csobbanást, vagy a búvárkodást. Abban az esetben, ha nem vagyunk nagy túrázók, akár hajót is bérelhetünk, és a fedélzetről ugrálhatunk a hűsítő mélybe.
Hajóbérléssel, vagy szervezett hajóúttal egy óra alatt eljuthatunk a közelben elterülő Egadi-szigetekre is, ahol valóban a háborítatlan természet vár minket. Trapaniból és Marsalából is indulnak kompok és hajók napi rendszerességgel mindhárom kis szigetre. Favignana a legnagyobb kiterjedésű, itt motort, vagy biciklit is lehet bérelni a sziget körbejárására. Levanzo és Marettimo romantikus kis házainak és kikötőinek láttán pedig mindenki álmodozik kicsit arról, hogy milyen is lehet távol élni a nagyvárosok zajától, porától, és a tenger illatára ébredni minden reggel.
A tengerszinttől eltávolodva is várnak ránk látnivalók Szicíliában. A Lo Stagnonéhoz közeli hegy tetején lévő Erice városa remek esti programok helyszínéül szolgálhat. Hangulatos sétálóutcák kanyarognak felfelé a hegyen, tele éttermekkel, cukrászdákkal és szuvenír boltokkal. A legmagasabb ponton pedig egy kastély található, ahonnan tiszta időben páratlan kilátás nyílik a tengerre.
Ha egy kicsit tovább autózunk, elérünk a sziget észak-nyugati csücskéhez, ahol a San Vito Lo Capo magasodik a tenger fölé. Ez a hegy a falmászók kedvelt zarándokhelye, vad szikláival és gyönyörű kilátással csábítja ide ezen extrémsport kedvelőit. A sziklák lábánál helyezkedik el az El Bahira kemping, ahol választhatunk, hogy sátorban, lakóbuszban, mobilházban vagy kis kőházakban szeretnénk éjszakázni. A kemping területe hatalmas és jól felszerelt, van teniszpálya, úszómedence, étterem és kisbolt is, mindemellett nagyon barátságos és megnyugtató hely. Nem csoda, hogy a hegymászáson kívül, más indíttatásból is jönnek ide emberek, csupán kikapcsolódni, élvezni a természet közelségét, a csendet, a friss levegőt és a napernyős telített tengerpartoktól merőben eltérő tájat.
Olaszország részeként, természetesen Szicíliáról sem beszélhetünk a gasztronómia említése nélkül. A sziget lakóinak nagy része a mezőgazdaságból él, szőlőbirtokok, olíva ültetvények, citrom- és narancsfák szegélyezik az utakat, bármerre megyünk. Nagyon finomak a boraik és a mediterrán országoktól elvárt minőségben itt sem kell csalódnunk, ha friss zöldséget, vagy gyümölcsöt vásárolunk. A koktélparadicsom úgy eteti magát, hogy naponta elfogy egy kiló háztartásonként, az út mentén terem a mézédes füge és a kaktusz termését is kilószámra be tudják gyűjteni a vállalkozó szelleműek. Jelentős még a halászat, így mindig találunk frissen fogott kardhalat, szardíniát, tonhalat, gamberit vagy fekete kagylót a piacokon. A szicíliai konyhában biztos mindenki megtalálja az ízlésének megfelelő fogásokat, ami minden ételben közös az a minőség, egyszerűség és a friss, ízletes alapanyagok.
Személyes kedvenc helyünk a Birgiben található Mamma Caura étterem és bár. A nyári napokon érdemes asztalt foglalni, ha vacsorázni szeretnénk, sőt sokszor még a bár rész is annyira tele van, hogy fél órát kell várni, amíg felszabadul egy asztal. A Mamma Caura közvetlenül a tengerparton van egy sólepárló szomszédságában, az épület előtt álló malom ma már múzeumként üzemel, ahol a sókészítés történetét ismerhetjük meg. Az utcán kedves bácsik árulják sóból készült portékáikat, miniatűr malmokat, vagy akár hűtőmágneseket is beszerezhetünk itt emlékbe. A bár azzal lopta be magát a szívünkbe, hogy az olaszoknál kedvelt aperitivo (nassolnivaló az ital mellé) itt olykor komplett vacsorával ér fel. 1-2 órás baráti koktélozás alatt degeszre ehetjük magunkat mini pizzákkal, bruschettával, sajttal, olivával, rizottóval, kolbászokkal, chipsszel és mogyoróval. A koktéllap elég hosszú ahhoz, hogy 5 hónap alatt sem untuk meg, és a menün szereplő tradícionális édesség, a ricottával töltött cannolo is itt ízlik nekünk a legjobban.
Amennyiben kis felsorolásunk felkeltette az érdeklődéseteket, jó hírünk van: a szigeten található három reptér közül, kettő is az említett helyszínek közelében van. A palermói Falcone-Borsellino repülőtér Lo Stagnonétól legfeljebb másfél órára, a Trapani-Birgi reptér pedig mindössze 15 percre van autóval. Akik viszont szívesebben választják a kocsikázást repülés helyett, komppal is megközelíthetik Palermót. Az olaszokra jellemző, olykor hajmeresztő vezetési stílusra azonban készüljünk fel és legyünk nagyon óvatosak a nagyvárosokban! Személyes tapasztalatból tudjuk, hogy a villogással itt nem azt jelzik, hogy megadják az elsőbbséget, az csupán annyit tesz: „Vigyázz, jövök!”
A végére hagytuk saját kis élményvideónkat, amellyel reméljük, sokatoknak meghozzuk a kedvét egy szicíliai utazáshoz. Mi már biztosan tudjuk: Szicília az a hely, ahová biztosan visszajövünk egy másik szezonban is!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy sztorid? Legyél a szerzőnk!