Magyar ajándékok Pekingben – Látogatás a Kínai Nemzeti Múzeumban

Magyar ajándékok Pekingben – Látogatás a Kínai Nemzeti Múzeumban
Magyar ajándékok Pekingben – Látogatás a Kínai Nemzeti Múzeumban

Az elmúlt héten szerencsém volt ismét eljutni Pekingbe, ahol ezúttal ellátogattam a Kínai Nemzeti Múzeumba (中国国家博物馆), mely a híres Tian’anmen Tér (天安门,  azaz magyarul Mennyei Béke Kapuja) keleti sarkán helyezkedik el.


A belépés ingyenes, ám ahhoz hogy valaki valóban bejusson a múzeumba, három biztonsági ellenőrzésen kell keresztülesnie. (Ha metróval jön, akkor 4, ugyanis a Pekingi metró minden egyes bejáratánál kötelező a csomagátvilágítás és fémdetektoros ellenőrzésnek alávetni magunkat és a csomagjainkat.)

 Ha az ember kijut a metróból, a következő ellenőrző pontot a tér „bejáratánál” találja. Itt a „szokásos” hosszú sor – kordonok – táskaátvilágítás – fémdetektoros kapu kombináció vár a látogatóra, esetleges random útlevél ellenőrzéssel megfűszerezve.

A múzeumba való bejutáshoz kötelező a ruhatár használata, így mielőtt belépnénk a valódi épületbe, még egy megállót kell tennünk a ruhatár épületben. (Szokásos körök: átvilágítás, fémdetektor, stb.)

Ha az ellenőrzés során a táskádban esetleg valami gyanúsat találnak (esetünkben pl. egy flakon dezodor okozott galibát), akkor azt nemes egyszerűséggel megpróbálják kidobatni az emberrel.

(Természetesen kisebb vitatkozás – merthogy dezodorra szükség van – és 10 extra 元 jüan befizetése után végül kiegyeztünk abban, hogy nem is olyan veszélyes, és maradhat az a dezodor. )

Ahhoz, hogy belépjünk az igazi épületbe, először ki kell, hogy váltsuk (az egyébként egész évben ingyenes) belépőjegyet, melyet az útlevél bemutatása után vehetünk át a főpénztárnál. Ha megvan a jegy, az utolsó lépés egy újabb fémdetektoros-táskás ellenőrzés, és hipp-hopp, már bent is vagyunk.

Az árkádok alatt – Már majdnem bejutottunk…Az árkádok alatt – Már majdnem bejutottunk…(Fotó: Mindenttu Dóri)

Ugye, milyen egyszerű? ;-)

Utólag visszagondolva megérte a biztonsági herce-hurca, ugyanis ez alkalommal az állandó kiállítás mellett egy igen érdekes és egyben rendkívül szórakoztató időszakos tárlatot is volt szerencsém megnézni.

A kiállítás eredeti címe „The Friendly Exchanges Between The Witness of History – Party and State Leaders Diplomacy Donated Gift Show”, amit ha magyarra kéne fordítanom, valahogy így hangzana: Barátságos Kapcsolatok/”Ajándékváltások” a Történelem Szemtanúi Között  Állami- és Pártvezetők Diplomáciai Protokoll Ajándékai.


A kiállítás alapkoncepciója a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakítása óta különböző országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatainak bemutatása.

A kiállítási tárgyak a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta különféle diplomáciai találkozók alkalmával ajándékba kapott emléktárgyak gyűjteménye.

(Személyes vélemény: Úgy gondolom, ezek azok az úgynevezett „repi” ajándékok, amelyeket az ilyen jellegű hivatalos találkozók után valószínűleg soha senki nem fog újra elővenni, hanem inkább elrejti azt egy dobozba és a pince/padlás legsötétebb sarkába száműzi. Nos, ezek a darabok most ismét előkerültek, és bárki által megtekinthetőek a Pekingi Nemzeti Múzeumban. A kiállítás során találkoztunk jónéhány megmosolyogtató, nagyjából egy 7. kerületi hagyatékfelvásárlás hangulatát idéző darabbal.)


 A különféle külföldről érkezett kincsek között természetesen három darab Magyar ajándéktárgyat is felfedeztünk.

Az első tárgy egy bronzból készült boroshordó, amelyet 1950-ben ajándékozott a Magyar Állam Mao Zedongnak.

A következő Magyarországi ajándéktárgy 1994-ből származik. Ezt az aranyozott, virág motívumokkal díszített porcelán vázát Göncz Árpád köztársasági elnök adta Qiao Shinak (乔石), aki 1993-tól 1998-ig a Kínai Nemzeti Kongresszus Elnöke volt.

(Fotó: Mindenttu Dóri)

A legutolsó ajándéktárgy egész frissnek nevezhető, 2011-ből származik. Ezt a porcelán lovat (?) Orbán Viktor miniszterelnök adta Wen Jiabaonak(温家宝), aki (többek között) a Kínai Népköztársaság Állami Tanácsának hatodik miniszterelnöke.

Ha bárki Pekingbe téved az elkövetkezendő hetekben és ideje engedi, szívből ajánlom, hogy térjen be a Nemzeti Múzeumba, mert a hatalmas emlékanyagot felölelő állandó tárlaton kívül az ideiglenes kiállítások között is találhat kedvére valót.

Nemsokára újra jelentkezem,

Addig is 再见!


Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!

Tetszett? Oszd meg!