Elérkezett Koh Chang-i tartózkodásunk utolsó napja és búcsút intettünk a szigetnek a(z ismét jó rozsdás) kompról. Kora reggel indultunk el Trat város irányába: a kisbuszunkat szállító kompot egy igen fiatal srác vezette, szinte azon morfondíroztunk, megbízhatunk-e benne, van-e elég tapasztalata. A szárazföldre érkezés előtt pedig teljesen ledöbbentünk, amikor egy kicsi, rózsaszín tükröt vett elő és figyelmesen, ráérősen ellenőrizgette az arcát, majd ki is rúzsozta magát, vagy mindenesetre szájfényt vagy valami ilyesmit használt.
A kisbuszból nagy nehezen sikerült valamelyest lencsevégre kapnom egyikét azoknak a tábláknak, amelyeken elefántok jelenlétére hívják fel az autósok figyelmét. Európai szemmel hihetetlen és vicces, hogy ezek az állatok kelnek át az úttesten. És egyben nagyon cuki is!
Útközben több pihenőt is tartottunk, ekkor igazán érdekes embereket és dolgokat lehetett látni a benzinkutaknál és a kajáldáknál. Kicsi településeken és nagyobb városokon keresztül, illetve azok mellett vezet az út, így van mit látni. Én mindig fényképeztem is, sajnos az egyik helyen rám is szóltak, hogy itt fotózni tilos – ez csak ekkor egyszer fordult elő velem Thaiföldön.
Hat órányi buszozás után megérkeztünk Bangkokba, azaz Krung Thep Maha Nakhon-ba, ahogyan a helyiek hívják. Krung Thep thai nyelven annyit jelent, mint az angyalok városa. A város teljes és hivatalos neve pedig nem más, mint... Krung Thep Mahanakhon Amon Rattanakosin Mahinthara Ayuthaya Mahadilok Phop Noppharat Ratchathani Burirom Udomratchaniwet Mahasathan Amon Piman Awatan Sathit Sakkathattiya Witsanukam Prasit (angol átírás). Itt olvasható, hogy ez mit is jelent.
A thai főváros hatalmas, zsúfolt és koszos. Közben egyben lenyűgöző is. Délkelet-Ázsia legnagyobb népsűrűségű városa, ezt már az első órában tapasztaltuk a saját bőrünkön is. Az úttestek dugig vannak mindenféle járművekkel, a járdán meg közben csak úgy hömpölyög a tömeg, miközben szinte az egész egy nagy piac: mindenki árul valamit és alig lehet haladni. Nagy a zaj és nagy a szmog, ezért visel maszkot a bangkokiak egy része.
Közkedvelt közlekedési eszköz a robogó: ezekből annyi van, hogy a jelzőlámpánál szabályosan úgy néz ki a dolog, mintha csak valami verseny lenne és éppen rajtra készen állnának ott. És természetesen a népszerű tuk-tuk, avagy riksa, amelyet mi is kipróbáltunk, és amellyel egy élmény volt utazni. Erről azonban később.
Teljes a káosz a napnak szinte minden pillanatában, többször hagyta el a számat az, hogy"én ugyan nem tudnék itt élni". Úton-útfélen rendőrök is irányítják a forgalmat. A baloldali közlekedés pedig tetőzi a zavart azoknak a turistáknak a körében, akik nincsenek ehhez hozzászokva. Sűrűn látni olyan táblát, amely azt írja, hogy nézzen jól szét az ember az úttesten történő átkelés előtt.
Közben pedig ott van a neves bangkoki Skytrain, amely nagyon praktikus (mi is ezzel mentünk be a repülőtérről a városba), de amelynek betonépítménye rettenetesen néz ki az utcákon.
Rég láttam ennyi régi és rossz járművet, mint itt. Tévedés ne essék azonban, van itt bőven korszerű közlekedési eszköz is. Érdekes egyveleg közlekedik az utakon. De metró is van Bangkokban.
Minden egyes busznak minden egyes ablaka nyitva állt, és ellentétben a Thaiföldön eddig tapasztaltakkal, itt a nagy rohanásban valahogy nemigen mosolyogtak az emberek. Illetve sokan maszkot viseltek... Úgyszintén a forgalmat irányító rendőrök is.
Közben mindenki árul valamit az utcán: ételt, buddhista szellemházakba való miegymást és mindenféle szuvenírt.
Itt, a thai fővárosban tetőztek csak a kábelrengetegek. Jó sokat láttunk a szigeten is (ahol majmok mászkáltak rajtuk, lásd itt). Na de Bangkokban aztán...
Nagyok a kontrasztok a thai fővárosban, egymás mellett sorakoznak a modern felhőkarcolók (több száz van belőlük), és sokszor a közvetlen szomszédságukban láthatóak mindenféle össze-vissza tákolt kulipintyók, a szegények lakjai. Ezt a legjobban a Skytrainről lehetett látni, ezért a mobiltelefonommal filmeztem is egy kicsit. Ez az elképesztő látvány terült elénk sokszor:
Nehéz röviden leírni a bangkoki élményeket. Így lesz még folytatás is: a következő részben többek között arról lesz szó, hol laktunk Bangkokban, merre jártunk és mit ettünk. Voltunk bevásárlóközpontban is, utaztunk kizárólag a helyiek által használt vízijárművel is, a párom pedig tücsköt-bogarat is megkóstolt az utcai árusoktól. Mindezekről bővebben a következő részben, sok-sok fotóval.
A sorozat további részei: