Tíz dolog, amit utálok Olaszországban

Zengedeztem én már épp elég szépet és jót Olaszországról, van tíznél jóval több dolog, amit imádok benne, de sajnos itt sem mortadellából és pármai sonkából van a kerítés, van bőven, amitől égnek áll a haj, kidülled a szem, és felmegy a pumpa.

• Autó nélkül elveszett ember vagy: ezt az elején nekem nagyon nehéz volt megemészteni, otthon vígan elnégyeshatosoztam, soha nem éreztem szükségét annak, hogy legyen egy autó a fenekem alatt – ez Olaszországban elképzelhetetlen. A tömegközlekedés pocsék, a helyközi meg aztán végképp. Vezetni kell, nincs mese.
  
  
• A vezetési stílus: fentiekből következik, hogy mindenki vezet, minden félnótás az utakat járja, erről külön regényt lehetne írni, legyen elég, hogy az elején nem árt a sikkes indulás előtt benyomni egy adag Xanaxot is, mert rettenet idegesítően vezetnek, a KRESZ helyett pedig inkább a helyi szokásjog uralkodik.

Mindennapos forgalom(Fotó: Flickr/Uberto)

• Ügyintézés: ha valaki panaszkodni mer a magyar hivatalnokokra, azt én magam fogom kifacsarni, ugyanis a magyar bürokrácia az olaszhoz képest egy kéjhömpöly. A hivatalnoknak semmi sem sürgős, semmi sem fontos, főleg a TE ügyed nem érdekli egy pillanatig sem, szinte biztos, hogy:
  a) azt sem tudja, hogy miről beszélsz
  b) még mindig nem tudja, hogy Magyarország uniós tagállam-e
  c) álmos/lusta/másnapos
  d) mindezek folyományaképp annyit tesz az ügy érdekében, hogy elzavar plusz illetékbélyegért. Fel kell vértezni magunkat ügyintézés előtt, és nem hagyni, hogy leszereljenek. Az idegek harca ez: te a csinovnyik ellen.

A munka dandárja(Fótó: Flickr/Roberto D'Angelo)

• Munka világa: erről már volt szó részletesen itt. Egy skandallum, egy botrány, európai ésszel fel nem fogható torzszülött.

• A látszat, az fontos:  az olaszok nagy általánosságban sokkal többet adnak  a külcsínre, mint a belbecsre. Elengedhetetlen a legutóbbi módi szerint öltözni, ezért aztán ha valami menő, akkor az egész ország abban jár. Ugyanilyen  létfontosságú az is, hogy az ember zsebében a legújabb elektronikus ketyerék lapuljanak. BÁRMI ÁRON. Imádnak hitelre vásárolni szép új autót, okostelefont. BÁRMIT, csak legyen, és lehetőleg látványos legyen. 

Nélkülözhetetlen kellékek(Fotó: Flickr/Daniel Gasienica)

• Enyészet: Olaszország nagy, Olaszország gyönyörű, Olaszországban a legkisebb, legeldugottabb faluban is minimum egy római kori sírra köpködik a szotyihéjat a helyi erők. Sokszor hiányoznak az anyagi források/a kedv, a műemlékek fenn- és karbantartására. Előfordul az is, hogy a nagypapa ásója a kerti munkák közepette régészeti leletekbe koccan. Megértem, hogy nem lehet mindent megmenteni, de megdöbbentően sok az elhanyagolt emlék. Enyészetért nem kell ókori épületekig visszarepülni. A másik fájó pontom - főleg délen -  a sok random szemétlerakó, nyáron fincsi illattal.
  
  
• Az úgynevezett sorbanállás: az olasz gének alkalmatlanná teszik a helyieket civilizált sorbanállásra, emiatt a legkisebb üzletben, sarki fűszeresnél is sorszámot kell húzni, és azzal várni a sorunkra, de még így is ügyeskednek, nyomulnak, cseleznek, mert rettenetesen sietnek. Csak tudnám, hogy hova, amikor egyébként mindig minden marhára ráér.

• Általános a tájékozatlanság: ezen nem nagyon van mit szépíteni. Egy átlag olasz tájékozatlan, nem olvas, nem néz értelmes tévéműsorokat, nem ismeri a térképet, rosszabb esetben még saját országáét sem. Nehezen tudom eldönteni, hogy az oktatás vagy a társadalom hibája ez. A lényeg, hogy könnyen elérhető velük szemben a szellemi fölény.

• Maffia: nem kell feltétlenül lefejezett lovakra gondolni, kicsiben ugyanúgy jelen van. Az olaszok tökélyre fejlesztették a mutyit, mindenhol jelen van a kenőpénz, a kéz kezet mos, a kellemetlen dolgokról történő kollektív hallgatás, a protekció.

A maffia nem gyerekjáték(Fotó: Flickr/Daniele Civello)

• Biciklisek: maffia ide, pokol a hivatalokban oda, az olasz rémálom csimborasszója számomra a biciklis. Nem a városi bajuszos hipszterekre gondolok, hanem a biciklit komolyan vevő, tetőtől talpig Giro d'Italiába öltözött amatőrökre, akik imádják a csúcsforgalomban bolyba verődve akadályozni a forgalmat.  Tavasztól őszig támadnak, előfordulási helyük a mindenhol, és kifejezetten imádják a forgalmasabb útszakaszokat.

Belzebub gyermekei(Fotó: Flickr/Luigi Rosa)

Mindezek ellenére a mérleg nyelve még mindig pozitív irányba leng ki, megnyugtató, hogy sokkal többet kellett gondolkodnom ezen az antilistán, mint a bájos ikertestvérén. Iszok is erre egy aperol spritzet.

TÍZ DOLOG, AMIT IMÁDOK OLASZORSZÁGBAN